Máté lenn nyaral Zamárdiban az unokatestvéreivel. Az egyik unokatesó, a kétéves Dávid nagyon elszántan szaladgál, elesik, feláll, fut, megint elesik, és így tovább.
Máté elgondolkodva nézi Dávid ténykedését, majd bölcs arckifejezést felvéve a következőket mondja neki.
- Nézd Dávid, én azt mondom, hogy vigyáznod kellene a tökeidre. Nem tudom pontosan hogy van ez, de ha majd felnőtt leszel, és találkozol majd egy lánnyal, és gyereket szeretnétek, akkor azt valahogy a fütyiddel kell csinálni, és akkor kellenek majd a tökeid.
